Családi kiruccanás

Még adós vagyok egy hosszabb beszámolóval a múlt hétvégi külföldön tett kirándulásról, de most pótolom :) Tehát aki nem követte az elmúlt évek eseményeit annak nagy vonalakban: az édesapukám '98 óta külföldön dolgozik, pontosabban Németországban. Édesanyám körülbelül négy éve volt kint nála először és azóta minden évben eltölt kint 1-2 hónapot, de mi ( én és a bátyám) még nem voltunk kint helyhiány miatt, mivel ők konténerházban laknak így anyu is akkor van ott amikor apa szobatársa épp szabadságon van vagy át tud menni más munkatársukhoz. Azonban apa idén pünkösdkor mindenképp szerette volna ha kimegyünk már végre, így megszervezte hogy az egyik ottani kis hotelben ahol magyar ismerős is dolgozik elszállásoljanak minket 3 éjszakára, és így múlt hét pénteken neki vágtunk a 12 órás autóútnak Langenau felé.
Körülbelül fél 10 kor indultunk, két autóval mivel természetesen Balázs is jött velünk :) így apáékat követve haladtunk szépen az autópályán, egész jó ütemben így hamar áthajtottunk az országon és a határt átlépve haladtunk Ausztriában. Itt volt egy kis izgalom is :D mivel apa most annyira meg volt zavarodva hogy véletlen elfelejtett venni Osztrák autópálya matricát, amire az egyik pihenőnél Balázs hívta fel a figyelmét, így gyorsan bevágtuk magunkat az autóba és hajtottunk kifele a pihenőből ahol éppen ott volt a "cobra11" :D így isteni szerencsénk volt hogy nem minket kaptak el, ugyanis ott a büntetés autónként 120 euró lett volna :/ persze Murphy hogy most nem volt minden bokorba egy benzinkút így egy letérőnél lehajtottunk és a városba vettünk gyorsan matricát :D. Hálistennek az izgalmak itt el is fogytak, még a Német határ előtt álltunk meg, hogy megcsodáljuk ezt a csodaszép kilátást, 

illetve nem sokkal az után hogy átértünk a határon megálltunk a Chiemsee-nél ahol anya szokott fotózkodni :P


Innentől kezdve aztán repesztettünk, és csak ritkán álltunk meg, így fél 10-re ki is értünk, még elrohantunk a boltba vacsorának valóért, aztán birtokba vettük a szobát és egy jó kiadós zuhany után aludtunk mint a tej :D
Másnap mi megreggeliztünk a hotelbe, majd elugrottunk anyáékhoz szét néztünk és onnan indultunk Ulmba. Elmentünk egy nagy bevásárló központba hogy a fiatalok is nézelődhessenek ;) majd megcsodáltuk a híres nevezetes templomot, főteret, megnéztük milyen kicsi a Duna ott :P fagyiztunk majd mentünk tovább apáék barátaihoz akik szintén magyarok, de már kint laknak és idén várják az első babájukat :). Anya közben szegény többször megjegyezte hogy engem nem is ragad magával annyira a hely, de elmagyaráztam neki hogy már annyiszor láttam fotókon a helyet, hogy úgy érzem mintha már jártam volna ott. És tényleg, olyan volt mintha csak átruccantam volna a szomszéd városba ismertem a házakat, a vizet mindent, de ettől függetlenül nagyon tetszett minden :) 




Este elmentünk a tó parthoz vacsorázni ahol jól belaktunk :D alig bírtuk hazavonszolni magunkat. Vasárnap délelőtt ismét felkerekedtünk ezúttal egy hosszabb útra, és Svájc felé vettük az irányt. Gyönyörű kis falvakon mentünk keresztül, rengeteg gyümölcsös láttunk amik óriásik voltak, rendezettek, mind madár/jég védő hálóval ellátva, egy szóval érződött, hogy ez egy más világ. Mindenhol ki volt írva hogy eper, eper én meg anyáéknak annyiszor mondtam, mígnem az egyik városban ahol láttunk egy eperke házat meg is álltunk venni :) a lányka azonnal megkínált minket kóstolóval, sőt még ki is választhattuk melyik doboz eperkét kérjük! Körülbelül 3 óra alatt megérkeztünk az úti célunkhoz, ami nem más volt mint a Rheinfall Neuhausennél. Ez egy óriási vízesés ami egyrészről gyönyörű másrészről iszonyatos ereje van és ez a kettőssége nagyon jó összhatást kelt. Az ottani vár falán keresztül haladhatunk egészen le a kikötőig, több kiugró kilátóval ahol egyre közelebbről csodálhatjuk meg a vizet. Egy darabig együtt mentünk mindannyian, de anyáék nem akart teljesen lejönni így a kikötőhöz csak én és a két fiú mentünk, ők ott jegyet váltottak az egyik túra hajóra ami egészen a vízeséshez viszi őket én pedig a kikötőben maradtam. Igaz halálra fagytam mivel elég hosszú idő volt mire eljutottak egyik oldalról a másikra, hajót is váltottak többször, de nagyon élvezték és ez volt a lényeg :) én pedig fényképeztem! "Hazaérve" még elmentünk vacsorázni a sportbárba ami a focipályán van közvetlenül és nagyon hangulatos kis hely. Általánosságban elmondható, hogy tényleg nagyon barátságosak ott az emberek, és szeretik a külföldieket/magyarokat, a hely tulaja is azonnal mutogatta nekünk, hogy a focicsapat játszott barátságos mérkőzést a magyarokkal, megmutogatta a falon a fényképeket, érdeklődött hogyan van magyarul az hogy finom az étel, szóval tényleg nagyon kedvesek :) Ismét jó laktunk amit mi Balázzsal levezettünk egy kis futkározással a foci pályán :D 


Hétfőn még tettünk egy kis kört ott helyben is a városban majd könnyes búcsút véve :D elindultunk hazafelé.
Persze izgalom hazafelé is akadt, ugyanis vissza nem Salzburgnak mentünk hanem Passaunak ahogy apa tanácsolta, azonban a Gps valamiért lehozott minket Passaunál az autópályáról, amit mi nem is bántunk egy ideig, ugyanis közvetlenül a Duna mellett csodálatos kis hegyi úton mentünk, de egy idő után azért kezdtem ideges lenni hogy sose érünk haza ha itt a kis falvakon megyünk 60-70-el :D de a gps csak nem akart felvinni minket az autópályára. Időközben Balázs olajlámpája is felvillant, így meg álltunk egy benzinkútnál ahol is konstatáltuk, hogy tényleg kevés az olaj, így mindjárt vettünk 22 euróért 1liet pancsolt olajat :@@ de sajna muszáj volt. Tovább mentünk és Linzbe beérve úgy döntöttünk szarunk a Gps re és követtük a táblákat :D sikeresen feljutottunk az autópályára és haladtunk Bécs felé. Még vagy kétszer bekapcsoltam gps-t az autópályán hátha újra tervez de minden egyes kijárónál leakart minket hozni :D valamiért nem akart minket fizetős úton vinni, pedig be volt állítva, illetve mind Németországba mind Magyarországon fizetős autópályán mentünk! Végülis feltaláltuk magunkat, és ezután minden rendben volt, Pest után még megálltunk mekizni Balázs kérésére de 11 óra körül már haza is értünk.

Ez lett volna a mi kis kiruccanásunk története, összességében el kell mondanom, hogy már a magyar határt elhagyva pár kilométert megtéve érződik a különbség. Minden más kint, mind a három országban, a legkisebb mezőkön is le van nyírva a fű, a házak rendbe vannak, ami hihetetlen számomra, hogy még a pici fa tárolók tetején is napelemes panelek vannak, természetesen a házakon is, de ami engem meglepett az tényleg ez volt hogy a kis tárolókon is mindenen. Kint bárhova mentünk volt nyilvános wc, kulturált, és legtöbbször még nem is fizetős. Ulmba a bevásároló központba külön parkolóhely van a nőknek (vagyis kiírva úgy volt hogy a nőknek akik egyedül érkeznek vásárolni) szerintem ez nagyon rendes tőlük. Az eladók kedvesek, segítőkészek, akár kézzel lábbal is :D ha máshogy nem értünk esetleg, előre köszönnek és jó hétvégét kívántak minden egyes alkalommal, akkor is ha szegényeket még zárás előtt 10 perccel zavartuk :P Vasárnap nincs nyitva semmi, és még füvet vágni sem lehet, mert feljelenthetik érte az embert, ez elsőre nagyon furának tűnt nekem, de aztán ahogy elnézelődtem ott megláttam benne miért is jó ez, hisz ott tényleg megoldható, pénteken csak 2-ig vagy hogy dolgoznak így elintéznek minden fontosat aznap vagy esetleg szombaton és vasárnap felkerekednek az EGÉSZ család és túráznak, bicikliznek, piknikeznek, kicsik nagyok, mindenki és ez tényleg jó lehet, hogy ennyi időt ÉRTÉKESEN eltöltenek egymással, ez irigylésre méltó és van mit tanulnunk tőlük. Langenau ott egy igen pici városnak számít mégis van minden, étterem, szállás, Meki :D müller és egyéb nagyobb bevásárló áruház, focipálya, strand és mégis nagyon csöndes, kedves kis város.

Anyuci még kint van és reméljük, még maradhat kicsit hosszabb időre, mert mindig nagyon jót tesz neki ha kint van, még az orvos is fel írta neki receptre :))) és meg is tudom érteni, most én is szívesebben lennék ott, de remélhetőleg nem utoljára voltam :)

8 megjegyzés:

  1. Köszönjük szépen ezt a csodaszép beszámolót és a képeket! Örülök, hogy jól érezted magad! (Nahát, milyen magas az urad, eddig nem tűnt fel...:) )

    VálaszTörlés
  2. Szívesen :) sajna kevés ez, nehéz szavakba önteni amit az ember átélt, de megpróbáltam átadni amennyire lehet :) Ahhhm ezt a magas dolgot nem igazán értettem mivel centire pontosan egy magasak vagyunk :D

    VálaszTörlés
  3. jajj, basszus, most látom, hogy te félig ülsz azon a képen, azért olyan nagy melletted...:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hihih :D semmi gond esküszöm először Balázs is ezt firtatta hogy hogy lehet ilyen magas stb. mire rájött hogy hát itt én leültem :DDD

      Törlés
  4. Gina... úgy lemaradtam, a kis pupilláim totál kitágultak a meglepődöttségtől :) HJajjjj mindenütt jó de legjobb Magyarországtól távol :))) A képek szuperek, bárcsak anyukád is így ontaná az infókat felénk az élményeiről !!!! :)
    Az élet itt és ott ég és föld.

    VálaszTörlés
  5. Ohh hát igen, tényleg olyan mintha az egy másik bolygó lenne! Szebb és jobb és tisztább, egy szóval csodás :)

    VálaszTörlés
  6. Nyuszika! Bár én még itt vagyok, még is jó volt olvasni a te véleményedet is erről a helyről!! Ha tehetném maradnék tovább is, de sajnos a hónap végén lejár a kimenőm. :) :)
    Ui: Finom volt az epejke!! :D

    VálaszTörlés
  7. Gina szuper lett a beszámoló! Nem tudok betelni a képekkel, örülök, hogy jól éreztétek magatokat :)Nekem is felírhatná a doki receptre :)

    VálaszTörlés

 

Instagram-box

Rendszeres olvasók

A Blogról

Amit tudni érdemes: a blog nyomokban kreatív ötleteket, zene-film-és könyv ismertetőket, egy 24 éves lány hétköznapjait, és fotós próbálozásait tartalmazza, változó eloszátsban ;).



Amennyiben tetszik amit látsz, térj vissza bátran máskor is, ha kérdésed van, felül az ikonok között megtalálod a számodra legkézenfekvőbb elérhetőséget!